Szeretettel köszöntelek a Degu club közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Képek - 51 db
Videók - 6 db
Blogbejegyzések - 3 db

Üdvözlettel,

Degu club vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

Szeretettel köszöntelek a Degu club közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Képek - 51 db
Videók - 6 db
Blogbejegyzések - 3 db

Üdvözlettel,

Degu club vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

Szeretettel köszöntelek a Degu club közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Képek - 51 db
Videók - 6 db
Blogbejegyzések - 3 db

Üdvözlettel,

Degu club vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bezár

Szeretettel köszöntelek a Degu club közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

Képek - 51 db
Videók - 6 db
Blogbejegyzések - 3 db

Üdvözlettel,

Degu club vezetője

Regisztráció

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Bejelentkezés

Elfelejtettem a jelszavam

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Degu club

Mi az a degú

15 éve | Lukács Alexandra | 0 hozzászólás

Magyarországon néhány éve még szinte teljesen ismeretlen volt ez a kedves, félelmet nem érző és mindenre kíváncsi kis degu. Ismerkedjünk meg vele!

A degu (Octodon degus) a dél-amerikai Andok hegységben őshonos, Peru, Chile és Argentína hegyvidékeinek füves, bokros területein él. A családot egy hím, két-három nőstény és a kölykök alkotják, melyben szigorú hierarchia uralkodik. A különböző kolóniákba tartozó hímek között gyakoriak az összecsapások területszerzésért illetve a saját területük megvédéséért. Ezekben a csatákban gyakran szereznek sebesüléseket, súlyosabb esetben el is pusztulnak

Körülbelül 10 cm átmérőjű és 40 cm mélységű földalatti üreg védi őket a rájuk vadászó ragadozóktól. A hímek területük megjelölésére az odújukhoz közel kis földrakást építenek, amely tartalmaz apróbb köveket, fadarabokat, ürüléket és növényi hajtásokat. Minél nagyobbak és szebbek ezek a dombocskák, annál magasabb rangot tudhat magáénak a hím a klánban. A klán 8-10 hím szövetsége.

A földben lévő vájatukban éjszaka megpihennek, nappal viszont 200-300 méterre elkalandoznak élelmet keresni. Kikaparják a nedvdús gyökereket, feltörik a trópusi növények magvait, megeszik az ízletes fűfélék szárát, levelét. Lecsipkedik a bokrok rügyeit, virágait, lédús terméseit. Lehántják a cserjék ehető kérgét, amitől fogaik különösen erősek és tiszták lesznek.

A fűben üldögélve Hallásuk, látásuk, szaglásuk kiváló és rendkívül gyors mozgásúak, ha észlelik a rájuk vadászó ragadozó madarakat illetve emlősöket, azonnal az üregeikbe menekülnek. Mindennap rendszeresen porfürdőt vesznek, ezáltal bundájuk tiszta, selymes és szép fényes lesz.

Amennyiben túlzottan elszaporodnak, mezőgazdasági károkat okozhatnak az adott területen. Európába az 1950-es években hozták be elsősorban állatkísérleti célokra, ugyanis a szervezetük nehezen bontja a cukrot, ezáltal hajlamos a cukorbetegségre. Magyarországra az 1980-as években érkezett néhány példány